fakepalm

Amennyiben nem látod lentebb a hirdetést, kérjük kapcsold ki a reklámblokkolót! (Ne vágj ilyen arcot, pontosan tudjuk, hogy olvasóink többsége adblockert használ - kb. mintha te minden másnap ingyen dolgoznál.) Oldalunkat önerőből, reklámokkal, illetve támogatásokkal igyekszünk stabilan üzemeltetni.



Kérem tisztelettel, amint látom, semmi sem képes mérsékletre bírni az álhírlapokat. És nem egyszerűen annyiról van szó, hogy a kattintásszámok optimalizálása érdekében ügyesen kevergetik a valós híreket a hajmeresztő túlzásokkal: az otpercpiheno, amit már régóta ismerünk, a semmit is eladja a közönségének.

Ez szépen megmutatja nekünk az álhír anatómiáját, érdemes felboncolni egy-két ilyent. Szóval, az effajta szélhámosságban az a legfontosabb, hogy hihető legyen. Épp ezért nem elég, ha pusztán valószínű egy állítás, kell legyen benne tényszerű elem is – csak legfeljebb semmi köze ahhoz, amivel aztán kapcsolatba hozzák. A kialakított katyvasz aztán indulatos és ostoba polgártársainknak köszönhetően bejárja Tolnát-Baranyát meg a világháló magyar nyelvű szegmensét, akármilyen képtelenség is: így hunyt el a különben most is életben lévő Tímea egy ködös, tavaly őszi hajnalon és így hagyott el Rikárdó, aki Kevin százharmincezer forintot az osztályteremben.

Hát igen, azok az átkozott tények, azok a makacs dolgok...

... de lássuk előbb Tímea esetét, Rikárdóra ráérünk.



Tímea egy derék, konszolidált tanárnő, aki 1994 óta részt vesz a választási bizottság munkájában, így tett tavaly is, és miután kérdéses eseményeket tapasztalt, ezt egy Facebook-posztban szóvá is tette. Most nem idézném magát a posztot, de tény, hogy egyszerűbb lett volna rendesen kivizsgálni ezeket a gyanús eseteket, mint eltekinteni tőlük, bár nem vagyok kormány (ez az ország nagy szerencséje).

Nos, ez akkoriban eléggé elterjedt, aztán kikerült a szenzációk közül. 2018. október 12-én azonban az otpercpiheno közölte: Tímeát meggyilkolták! Fekete Mercedes terepjáró gázolta halálra a buszmegállóban! Előtte üldözte az adóhatóság, kábítószert kerestek nála! Hogy mi köze az adóhatóságnak a kábítószerhez, nem tudni – vagy utóbbi időben az is jövedéki termék lett? No, szépen állunk...

Már majdnem gyászba borult az ország, mikor jelentkezett – a halott. Facebook-bejegyzésben cáfolta tulajdon, tragikus halálát. Azért ez sem gyakori eset: utoljára Mark Twain tette közzé egy balesete után, miszerint „A halálomról szóló hírek erősen túlzóak”. Hát mit írt Tímea?

„Kedveseim!
Mindenki megnyugtatására közlöm hogy az otpercpiheno KAMUOLDAL remek írása elkenére élek és virulok. NEM szállt rám az adóhatóság,a rendőrség sem keresett a házam alatt elásott cigit és halálra sem gázoltak!!!
Továbbá a lányom remek magyaros volt és sosem irt volna ilyen borzadványos levelet.
Puszi mindenkinek!”

2019 0424 02

Normális sajtótermék ilyenkor lehúzza a rolót, kifizeti a munkatársakat, a felelős szerkesztő kimegy a legközelebbi temetőbe, ás egy gödröt és magára húzza a földet. Az otpercpiheno nem tette. Sőt, habár az eset cáfolata megjelent egy csomó valódi lapban, médiumban, annyira nem mozgatták a fülük botját sem, hogy a tudósítást ugyan levették, de sehol egy helyreigazítás – ugyan már, ők nem tévednek, nem is hazudnak, ami nincs, azt nem lehet sérelmezni, márpedig ez az anyag a cáfolat pillanatától nincs, és nem is volt, mert eltüntették. Ha igazán pofátlanok lennének, még perelni is próbáltak volna, még az a szerencse, hogy maradtak képernyőmentések a hazugságról.



Akkor nézzük: hogy épült fel ez az álhír?

Voltak tavaly választások? Voltak.

Voltak felmerülő kétségek az eredménnyel kapcsolatban? Voltak.

Létezett Tímeának olyan posztja, amiben a saját kétségeit említi, mint a választási bizottság tagja?

Létezett bizony.

És itt húzzunk egy vastag, vörös vonalat, mert eddig tartanak a tények. Innentől volt szemenszedett hazugság az egész.



De mutassuk be a módszert egy mai példán is. Azt írja ez a valami (sajtóterméknek mégsem nevezném) épp most, miszerint:

„Ma ezt hagyta az osztálytársam az iskolában a székén. 14 éves Rikárdó, de honnan van a pénze?”

A cím alatt vagy százharmincezer forint, lazán szétszórva, egy széken – nem úgy néz ki, mint ami kicsúszott, ha mégis, kotlottak rajta egy ideig, meg valahogy többnek is tűnik, de mindegy. Legyen annyi, amennyi.

2019 0424 03

Mit mond az írás?

„Ma megdöbbentem, ahogy az iskolában utolsóként elhagytam volna a termet, szétnéztem, nem-e hagytak valamit el az osztálytársaim. Nálunk ez a szokás, hogy az ügyeletes benéz a terem hátuljából az összes padba. Rikárdó osztálytársam székén ezt a pénzmennyiséget találtam. Apukája nem dolgozik és anyukája sem. Nekem heti 500 forint a zsebpénzem, ő meg itt hagyott vagy 130 ezer forintot, de honnan van a pénz?

Elvittem az igazgatóiba a pénzt, behívták a szüleit, akik ordítozva jelentek meg, és flegmán leugatták az igazgatót, hogy ha akarják, kilóra megveszik. (…) Kiderült végül, hogy ez a pénz Kevin zsebpénze volt, amit azért hagyott el, mert a farzsebéből kieshetett, és egyébként sem érdekli a pénz.”

Az utolsó bekezdést a maga negédeskedő, álhumánus kitételeivel, érzelmi hatásvadászatával inkább nem is idézném, ugyanis lehet, hogy van az olvasók között, aki megcsömörlene tőle, és azt nem venném a lelkemre.



Akkor elemezzünk.

Tények: a világ minden országában, így nálunk is pénzzel szokás fizetni. Mivel a gyerekeknek is vannak kiadásaik, épp ezért szoktak zsebpénzt is kapni. A szülők anyagi helyzetétől függ, mennyit.

Innentől viszont fikció az egész.

Hol történt? Melyik iskolában, melyik településen, mikor?

Egyáltalán hogy hívják a szóban forgó gyereket?

Kevin vagy Rikárdó? Jó lenne, ha az otpercpiheno olyan munkatársakkal dolgozna, akiknek a rövid távú memóriáját még nem amortizálták le teljesen az olcsóbb tudatmódosító szerek, mert így saját magukat cáfolják meg – persze, az őket nem érdekli, ugyanis a tények állnak a fontossági sorrend utolsó helyén náluk.

A kattintás meg az elsőn.

Nyilván nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ezt a mesét – benne szereplő nevek miatt – inkább a közönség kisebbségellenes részének szánták, de azért még az így gondolkodó olvasók is észrevehetnék, hogy gyakorlatilag semmi információt nem kaptak, és a főszereplőt hét soron belül kétféleképpen hívják.

Úgy, hogy az egész összesen tizenkét sor.

Tehát akkor a közönségnek hír gyanánt itt bizony a semmit adták el, mert az említett pár sornak nulla az információtartalma. De mi volt ezzel a céljuk?



Pontosan az, ami az összes, érzelmi zsarolásra és együttérzésre építő anyagukkal is, az a különbség, hogy itt és most a negatív érzelmekre, az ellenszenvre építettek – azt várták, hogy az indulatos olvasók dühükben megosztják, terjedjen a hazugság, a métely, de főleg gyűljön a kattintás.

Mint meg kellett állapítanom, négy, kifejezetten az otpercpiheno anyagainak megosztásra specializálódott Facebook-oldal is osztotta a hírt Kevin, Rikárdó vagy bárki más zsebpénzéről, vagyis a Látnod kell, a Retrománia, a Retrográd és a Takarítsuk el. A Látnod kell-nek potom 114 422 kedvelője van, a Retromániának 154 601, a Retrográdnak 137 634, a Takarítsuk el-nek pedig 78 038.

Ami azt jelenit, hogy mindösszesen legalább 484 695 ember találkozott ezzel a szamársággal is, a többivel is, csak a Facebookon. Illetve, ennél bizonyosan több, hiszen nem számoltuk a megosztásokat és azok megosztásait: végül is elmondhatjuk, hogy minimum félmilliós forgalma van minden ilyen hazugságnak és semminek, ami megfordul az orpercpiheno hasábjain.

A magyar nyelvű piacon, ami maximum tíz-tizenkétmilliós – tekintetbe véve azt is, hogy nem mindenki mételyeződött meg ezektől az álhírlapoktól és nincs mindenhol internet, meg az egészen kiskorúak és a nagyon idősek sem számítanak fogyasztónak, számoljunk tízmillióval.

Tehát, ezeket a marhaságokat legalább minden huszadik magyar anyanyelvű ember látja. Lehet, hogy nem hiszi el: de látja.



És látja a mozgássérült cukrászkislányt, aki igazából brazil paralimpikon, látja az élő tanárnőt, akinek halálhírét költik, látja a házilag barkácsolt nyílt levelek özönét, amikben legalább valamennyire ismert emberek vitatkoznának egymással, ha az egész nem az álhírlap helyesírást, tényeket és irgalmat nem ismerő boszorkánykonyháján főtt volna.

Tetszenek tudni, hány forintot tesznek bele így, félmillióan-millióan naponta a nyíltan hazug és rosszindulatú szélhámosok zsebébe?

Rengeteget.

Márpedig ezek szélhámosok, levegőkereskedők.

Én csak egy dolgot nem értek, és ebben az ügyben viszont nem ártana rendőrségi vizsgálatot is indítani.

Az említett Kevin-Rikárdó-cikk illusztrációjához honnan volt az álhírlap munkatársának ennyi pénze?

Mert hogy nem becsületes munkával kereste, az biztos.

Maximum becstelennel kereshette.

Na, ezt kérném kivizsgálni.

​Szele Tamás



Comments powered by CComment